Bizony, immár 40 éve annak, hogy a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem hallgatóiból verbuválódott zenekar első fellépéseit tartotta az egyetem kollégiumában. Rendszerváltáson, tagcseréken, évtizedek koncertsorozatán, néha tragédián és nem utolsó sorban generációkon átívelő slágerek tucatjain vezetett az EDDA Művek útja, hogy Magyarország egyik legnagyobb rock-zenekara legyen. A Papp László Budapest Sportaréna ad otthont április 11-én a jeles jubileum örömünnepének, egy kivételes pályafutás csúcspontjának.
Aligha akadhat az országban, aki ne ismerné milyen is „..minden sarkon, minden lépcsőn”, hogyan is állunk a „…kör közepén..”, vagy milyen aggyal „érkezünk éjjel”… No és persze, ki az az emblematikus frontember, aki húszéveseket megszégyenítő energiával vágja zsebre közönségét immár évtizedek óta.?! Pataky Attila megérkezése az 1974-ben még igencsak verbuválódó zenekarba meghatározó pillanat volt. A senkiével össze nem téveszthető hangú énekes, karizmatikus előadói tehetsége mellett szervezői képességeivel is kitűnt. Tudatossága, ötletei útján nyerte el a zenekar a nevét, stílusát, színpadi jelenléte és a saját, illetve szerzőtársakkal közös dalain keresztül pedig máig növekvő rajongótáborát. A 70-es évek útkeresése hűen tükröződött a megfelelő zenésztársak folyamatos keresésében. Kevés saját szerzemény híján a jobbára feldolgozás-dalokon alapuló koncertek mégis egyre népszerűbbé tették a zenekart. A legendás „bakancsos” EDDA '77 és '83 között egyenesen magyar zenetörténelmet írt. Slamovits István gitáros és dalszerző-társ ötletei nagyban meghatároztak egy egyedi védjegyet, mely Pataky karizmatikus előadásmódjával repítette a bandát az országos ismertségbe. Minden vidéki zenekar álma, hogy a fővárosi együttesek mellett érvényesülhessen, az EDDÁ-nak sikerült először. A kor legnagyobb zenekaraival, a Piramissal, az Omegával, vagy a P. Mobillal állhattak egy színpadon, majd a saját budapesti koncertek is idővel ezreket kezdtek vonzani. Ez az időszak hozta meg az első nagylemezeket, amelyek máris több százezres példányban fogytak, megszülve olyan örök érvényű himnuszokat, mint a „Minden sarkon álltam már”, a „Kölyköd voltam”, az „Érzés”, az „Álmodtam egy világot” vagy „A Hűtlen”. Dalok, turnék határon innen és túl és a korszak végén egy új barátság Gömöry Zsolttal, aki '85-től máig a zenekar stabil megbízható billentyűse, hangszerelője és Pataky szerzőtársa. A 80-as évek közepétől újult erővel dolgozó Edda Művek folytatta a korra jellemző frissebb hangzással, de saját hagyományait követő, mély tartalmú, teli torokból énekelhető slágereinek gyártását. „A kör”, „Éjjel érkezem”, „Fohász”, „Gyere Őrült”, „Mi vagyunk a Rock”, „Szélvihar”, „Szellemvilág”, „Utolsó érintés”, „Elérlek egyszer”, hogy csak néhányat említsünk a 80-90-es évek közönség-kedvenceiből. Ekkorra az együttes már a magyar Rock-történelem megkerülhetetlen szereplője. Alapi Steve gitáros és Kicska László basszusgitáros hosszú tagcserék után találták meg szerencsére még hosszabb szakmai útjukat az EDDÁ-ban, de a „legfiatalabb” muzsikus, Hetényi Zoltán dobos is majd' 20 éve erősíti a csapatot. Hosszú, rögös utat kellett megjárni a zenekarnak, hogy immár évtizedek óta stabil felállásban zenélhessen közönségének elérve mindent, amiről egy zenekar csak álmodhat. Több mint 5 millió eladott album, 28 arany, 4 platina és 2 gyémántlemez, szakmai díjak és polgári kitűntetések, a fesztiválok nagyszínpadai no és persze a közönség szeretete által kitűntetett 4 évtized.
Ilyen ragyogó pályafutás kevés zenekarnak adatik meg. Az EDDA művek megküzdött a státuszért hogy a magyar zene egyik örök érvényű, megkerülhetetlen szereplője legyen. Megküzdött a bürokráciával, az időről időre támadóúj trendekkel és a pályafutását olykor sújtó tragédiákkal, hogy 2015 április 11-én a Papp László Budapest Sportarénában feltegye a koronát karrierjére és rajongóival közösen énekelhesse legnagyobb dalait.
(Forrás: www.budapestarena.hu)
